2009. január 17., szombat

Sententia

Vannak bizonyos bölcsességek, melyekre csak a klasszikus irodalom alapos és élethosszig tartó tanulmányozásával figyelhetünk fel. Persze az is világos kell legyen, hogy a megértésükhöz, vagy legalább igazságaik halvány sejtéséhez megfelelő élettapasztalatra, s egyfajta kívülállásra van szükségünk.

Lássunk néhány sententiát egy klasszikus, társadalomfilzófiai regényből:

I. Minden kornak meg kell kűzdenie egy vissza-visszatérő problémával: a hatalom vonzza a patalogikus személyiségeket. Nem arról van szó, hogy a hatalom korrumpál, hanem arról, hogy mágnesként vonzza magához a korrumpálhatókat. Az ilyen embrek hajlamosak megittasulni az erőszaktól, és hamar rabjává válnak ennek az állapotnak

II. A történetírás jobbára figyelemelterelés: a legtöbb történelmi beszámoló elvonja a figyelmet a nagy események mögötti titkos játszmákról.

III. Az elnyomó törvények hajlamosak erősíteni azt, amit tiltanak. Ez az a pont, amelyre a történelem minden jogásza alapozhatja az állását.

IV. Egyesek sosem vesznek részt a dolgokban. Az élet csak úgy megtörténik velük. Ostoba szívóssággal léteznek, és dühvel, erőszakkal reagálnak mindenre, ami kiemelné őket a biztonság neheztelésekkel teli illúziójából.

V.Az emberek úgy születnek, hogy fogékonyak az értelem legmakacsabb és leginkább gyengítő betegségére: az öncsalásra. A lehetséges világok legjobbika és legrosszabbika innen nyeri drámai szinezetét. Amennyire megtudjuk ítélni, ez ellen nincs természetes immunitás. Állandó éberségre van szükségünk.

VI. Ne keveredj konfliktusba fanatikusokkal, hacsak nem tudod szétoszlatni őket. Vallásra csak akkor támadj egy másik vallással, ha bizonyítékaid (csodák) cáfolhatatlanok, vagy ha el tudod érni, hogy a fanatikusok elfogadjanak istentől ihletettnek. Az isteni kinyilatkoztatás palástja sokáig volt a tudomány akadálya. A tudomány egyébként nyilvánvalóan emberi csinálmány. A fanatikusoknak (és sokan fanatikusok ebben, vagy abban a dologban) tudniuk kell, hol állsz, de ami ennél is fontosabb, fel kell ismerniük, hogy ki súg neked.

VII. Bizonyos keserú ízeket semmiféle édesítőszer nem fed el. Ha keserű, köpd ki! Ezt tették legrégebbi őseink is

2 megjegyzés:

Farkas-Agmánd írta...

Kedves! Ön évődik velem. Ne legyen szőke bártáncosnő, szerintem kedvesebb így.
Kérdésére válaszolva Stoll Wagabond egy korábbi énem, úgy 10 éve találtam ki, s elkövettem néhány írást a neve alatt.
A Nyugat alkonya című iromány valóban Spengler említett művének olvasása, majd egy erről szóló esszé tanulmányozása után született. Eredeti változata közel 20 éve, egyetemi dolgozat gyanánt. Sajnos a jegyzeteim elvesztek ezzel kapcsolatban, így nem emlékszem a tanulmány címére, melyből minden bizonnyal néhány gondolatot kölcsönöztem. Majd 2002 tájékán átdolgoztam, s először a Stroll Wagabond blogjában tettem közzé. Ha Ön nyomozott, akkor segíthetne nekem a tanulmány megtalálásában. Hálás lennél érte.

sat. írta...

e béjögyzésök s jeddzetelő: ***
minden jóut! baráti idvöz lettel
szamszára + sat.

Enikő!
nekünk es kedvesb Ön akképp, amiy most. sőt..! imígy xetjük. izé van elég, minek kon kur.álna velük?