Fekszik Kolozs vármegyében. A középkori Magyarországon Erdély kapuja volt. A késő Árpád-kortól a Rákóczi szabadságharc bukásáig a vidék meghatározó jelentőségű erőssége.
i
Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Sebesvárról:
 | ebes vára ott áll, ahol Bihar vármegyéből Erdélybe vezet az út a Sebespatak és a Körös-folyó összefolyásánál, mint egyik kulcsa | |
| a "bérces hazának". Valamikor Hunyadvár és Kalotaszeg vára néven is hívták. Az előbbi Bánffy-Hunyadtól, az utóbbi a Kalotaszeg vidékről szállott rá, mivel hogy hajdanta mindkettő hozzátartozott. | ||
Királyi várnak épült, valószínűleg még az Árpád-kor végén. 1319-ből maradt fenn a róla szóló legrégibb oklevél. Ekkor Elefánthi Dezső volt benne a várnagy, régi család sarja. Jól láthatta el tisztét, mert hosszú ideig viselte s nagy tekintélyben állott, bár messziről, Nyitra vármegyéből származott el Erdélyországba. Egyébként a sebesi vár terjedelmes uradalmának jövedelme nagyrészben az erdélyi vajda kezéhez folyt be, aki tartozott ennek fejében jó karban tartani az erősséget.
2 megjegyzés:
Alsó- s Fölsőelefánt mára eltótosoda, akarcsak Nyitra es, s a tengör árad tovább.
Örömmel,de tartalmát tekintve szomorúsággal vettem a kiegészítést. Alkalmasint ellátogatok felétek is.
Megjegyzés küldése