2009. március 24., kedd

Romtemplom Zsámbékon


Tavaszodván az ember fia ismét nekivág a nagyvilágnak, de legalábbis Magyarországnak, hogy rácsodálkozzon annak szépségeire. Legutóbb Zsámbékon jártamban fényképeztem körbe a kora-gótikus jegyeket mutató romtemplomot.

Sokat gondolkodtam a napokban, hogy miről is írjak, hiszen országunk politikai színpadán előadott tragikomédia újabb felvonása kezdődött a hétvégén, s ez óhatatlanul engem is megérintett. Aztán olvasgatván rájöttem, hogy erről sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket, meg aztán Kossuth Lajos sem üzent még nekem, hogy "elfogyott a regimentje", mert akkor biz' Isten mennék. (A legnagyobb baj nem az, hogy nem üzent, hanem az, hogy egyetlen Kossuth Lajos sem mutatkozik errefelé, pedig igen csak el kellene Kossuth, vagy Hunyadi, vagy valami Árpádfi. Lehet, hogy végleg kipusztultak?)
No, de miután senki nem üzent, így ismét a múlt felé fordult érdeklődésem: a történelmi emlékek talán még valami bizonyosságot, állandóságot jelenthetnek ebben a felbolydult világban.





Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítenek. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán-koragótikus bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Mellette állt a kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. IV. Béla király 1258. június 6-án erősítette meg az akkor már felépült templomra vonatkozó adománylevelét. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. Nem is maradt volna belőle semmi, ha Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkák elvégzésével. Munkája világszerte elismerést aratott. A későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit, amit a pálosok építettek, amikor megkapták a birtokot Mátyás király adományaként. Mára ebből az épületből csak egy dongaboltozatos terem, - ez most a kőtár - a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

1 megjegyzés:

sat. írta...

kösz. személyöst tanúsít6juk:
sziep hely. +éri oda elkirándulni
s 1 szalmaszálat körösztbe tenni