A Pepi kert kincsei

Aki rászánja magát, hogy Békés vármegyében barangoljon egy keveset, semmiképpen ne hagyja ki az evangélikus hitű tótok által a XVIII. században újra benépesített Szarvas melletti arborétumot, azaz a Pepi kertet. Különösen ajánlom mikor virágdíszbe öltözik, ilyenkor tavasszal,de pirosló, sárguló levelek színkavalkádjában ősszel is pompás látványt nyújt, s aki csak nyáron ér ide, akkor sem fog csalódni. Itteni sétánk legalább három-négy fertályórát is igényel majd, ha a kert minden szegeletét meg akarjuk nézni. S ha megvfáradván, éhesen elteltünk az arborétum csodáival, keressük fel a Holt-Körös partján, a híd lábánál álló halászcsárdát, ahol kiváló kőrösi halászlével, s a hozzá dukáló tepertős túrós csiszával csillapíthatjuk éhünket.
Jó étvágyat!



Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

Virágzó tulipánfa vagy magnolia (Liliodendron tulipifera)

"Erdei" séta

... az árnyas sétányon

Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik.

A gazdag aljnövényzet szerény díszei kékben...

... és sárgában (a nővénytani ismereteim hiányai miatt még nem sikerült azonosítani őket, de szépek)

Mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) A tengerentúlról, Kaliforniából érkezett. Az itt található példányok kétszáz évesek.